A cikk a Németországban érvényes, a közrendet meghatározó normákat tartalmazó jogi szabályozás elemzésével foglalkozik. Különös figyelmet szentel annak, hogy a nemzetközi, pontosabban az uniós jog milyen hatással van e normák értelmezésére és terjedelmére. Meglátjuk, hogy a 2009. december 1-től hatályban lévő EU Alapjogi Chartájának milyen mértékű hatása lesz majd e szempontból a jogkörre (illetékességre). A választottbíróságok, az általános (állami) bíróságokhoz hasonlóan, kötelesek e közrendet szabályozó normákkal összhangban eljárni. A Németországban érvényes jogi szabályozás rendkívüli részletességgel, a választottbírósági jogban alkalmazandó nemzetközi közrend fogalmára helyezett különös hangsúllyal kerül ismertetésre.
A Közjog Tanszék / Jean Monnet Tanszék munkatársa (kutató és előadó); 1. és 2. államvizsga jogból; munkatapasztalat (gyakornok) a bajor EU-képviseleten Brüsszelben; doktori disszertációját a német szövetségi tagállamok külkapcsolataiból írja. Kutatási területei: EU jog, nemzetközi közjog és magánjog, választott bíráskodás
A Regensburgi Egyetem főállású professzora, a Közjog, Összehasonlító Jogtudomány, Európai Uniós Jog és Gazdasági Közigazgatási Jog Tanszék vezetője. A Jean Monnet Tanszék ad personam vezetője (az Európai Unió) jogi kapcsolatai Közép-, Kelet- és Dél-Kelet-Európával), az európai uniós jogi Jean Monnet Tanszék korábbi vezetője, évekig a Párizsi I. és II. Egyetem vendégprofesszora, több alkalommal a Strasbourgi, a Római (La Sapienza) és a Bolognai Egyetem vendégprofesszora. A moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem német jogi tanulmányainak igazgatója, az isztambuli Bahcesehir Egyetem EU Jog Központjának igazgatója, a Bolognai Tudományos Akadémia levelező tagja, az orosz és szlovén Alkotmányjogi Társaságok tiszteletbeli tagja.
